Hiányzik...

Huuuhhh..jó régen írtam.
Azóta egy csomó randink volt Órásmesterrel!
Nagyon kedves fiú!
A hídnál szoktunk találkozni...az neki is fél út kb meg nekem is.
Szeretek vele lenni! Lehet vele beszélgetni mindenféléről! Tényleg mindenről. És meghallgat! Nem mintha a férjem nem tenné...de nem tudom...ő olyan másmilyen, meg mégis olyan.
Nem tudom megfogalmazni. Veszélyes!
Romlottal sokkal biztonságosabb lett volna, de messze van. Ha ő nem tudja felvállalni, hogy egy-egy napot rám szán, hogy egy-egy napot velem tölt, hogy a szenvedély utáni vágyunk kielégítést nyerjen, akkor én nem tudok mit tenni!
Éhes vagyok...és nekem kevés, hogy novemberben találkoztunk...azótasem!
Február közepe van! Lehet ha sűrűbben járnék arrafelé, akkor többször rámért volna...de nem tehetem meg anyagilag, hogy elmenjek egyet kefélni vele.
Meg nekem a vele való találkozásban nem is az volt csodás, hogy szexeltünk (bár az is), hanem hogy NŐ lehettem mellette.
De vele nem tudom megosztani az apró örömeimet.
Őt nem hívhatom fel, ha szükségem van egy lelki támaszra.
Ővele nem lehet tervezni...
Ő nem akar érzelmeket! Ezt tisztelem benne nagyon, hogy egyértelműen elmondta már az elején! Nem kábított...nem hitegetett, nem vert át! Szerettem volna találkozni még vele, de ha ezt ő nem akarja....butaság volna erőlködni! Megbántott....
Megkérdezte mi maradt meg bennem abból az estéből! És én csak jókat tudtam írni!
Azt hittem jó volt neki is....
De azt írta: először úgy éreztem, hogy soha többet, de soha ne mondd, hogy soha...
Miért?! Miért érezte azt hogy soha többet...
Miért írt utána, ha így érezte? Miért nem mondta ezt így el?! Mi célból?!
Mikor felkaptam ezen a vizet, kb. megsértődött....
Fájt nekem, hogy ezt írta! Piszkosul belegázolt vele a lelkembe! Megkedveltem őt!
El tudtam volna fogadni, hogy csak egy hús vagyok neki, ami/aki a testi vágyainak a kielégítésére kell, mert nem árult zsákbamacskát! Az elejétől tudtam, hogy neki sex kell semmi más!
De szerintem még mindig nem hiszi el, hogy jó volt vele a sex.
Én pedig még mindig nem értem mi az amit kudarcként élt meg....
Úgy kinyalt, mint előtte kb.senki!
Persze az orgazmusom gigászibb lett volna, ha nincs bennem a sok gátlás, ami a vele való találkozással járt. De bennem volt....nem tehetek róla! Asszem ezt Morgen elcseszte nekem egy időre. Megadta az alapot ahhoz, hogy féljek attól milyen lesz UTÁNA.
Hogy otthagy- e majd egyedül, mint egy levetett ruhát...
Hogy megfenyeget - e, hogy mesél a férjemnek...
Hogy megaláz - e tettekkel, szavakkal...
Hogy fontos -e neki hogy nekem jó legyen...
Honnan kellene nekem ezt tudni egy idegenről?!
Féltem....nagyon...és hiába ittunk finom bort, hiába volt udvarias és kedves...hiszen először Morgen is az volt...
Hiába zártam le a Morgen sztorit magamban, a nyoma ott maradt!
Nem hiányzik, nem keresem...nem gondolok Morgenre csak nagy ritkán.
Nem sűrűbben, mint bármelyik másik közelebbi ismerősre.
Csak szar, hogy Romlottal így tönkretette az egészet.
Szeretném ha Romlott nem haragudna...ki tudja mit hoz a jövő.....melyikünk mennyire lesz ÉHES....
De én ennél jobban éhezek! Éhezek az érintésre...éhezek a csókokra, éhezek az illatra...a hangra...a törődésre!
Éhezek rá, hogy azt érezzem én vagyok az első!
Éhezek rá, hogy azt érezzem én vagyok a fontos, az okos, a gyönyörű, a szeretni, kényeztetni való! A NŐ!
Romlott magasra tette a mércét....és ennek örülök!
Órásfiú teljesen más típus mint Romlott!
És egészen máshogyan éri el a mércét!
Ő udvarol....
Hiányzik ha nem tudunk találkozni!
Szeretget engem! Vár engem és vágyik rám!
Biztonságban érzem vele magam.
Jólelkű!
És nem érzem hogy fenyegetést jelentene a családomra, a gyerekeimre!
Sőt...kedvelnék Őt...
Meghívtam fagyizni tavaszra, hogy ismerje meg a gyerekeket...és azt írta szeretné megismerni őket!
Ő szereti bennem az anyukát!
Szereti bennem, hogy gyermekeim vannak, mert csodás dolognak tarja, ha valaki anyuka.
Elfogadta, hogy a gyerekek az elsők és azt ígérte sosem fog semmi olyat tenni, ami a gyerekeim boldogságára veszélyt jelenthet.
Nagyon boldog tudok lenni, mikor vele vagyok. Múltkor futottunk....a kedvemért futott! Izgultam hogy le fog sérülni a lába, de kis távot mentünk-talán nem lesz gond!
Zavarja a pocakja! Engem meg vonz...
Lehet dinka vagyok, de imádom, és biztonságot ad, hogy van pocakja, hogy van teste...hogy nagyobb mint én!
Olyan jó elveszni a karjaiban!
Szeretem mikor megölel...
Szeretem ahogyan csókol...
Kicsit gátlásos szóban, de megírja amit nem tud elmondani! És csodás dolgokat ír!
Tetszik ahogyan fogalmaz és imádom, hogy szépnek és okosnak lát!
Ő jó hatással van rám!
Olvasok miatta, kiállításokat böngésztem ma, mert vele lehetne kulturáltan szórakozni menni! Vele lehet beszélgetni, mint Romlottal...
Pénteken elutazunk...férjem is lelép....gyerekek mamáznak...mi pedig eltűnünk a világ elől!
Nagyon várom már! Izgulok milyen lesz!
Még sosem szeretkeztünk....
Még sosem csináltam ilyet....
És most mellette fogok felébredni....
Nagyon várom! Csak nagyon hosszú ez a hét...egyre feszültebb vagyok...HIÁNYZIK