Bohém rapszódia

A tegnap megnézett Bohém rapszódia után elég sokat gondolkodtam...
Nagyon bele tudom magam élni egy-egy filmbe...ezért nem nézek horrort vagy thrilert-rettegek (és gyűlölök félni).
Azonban olyan szálon indultak el a gondolatok, amiről muszáj lesz Romlottal beszélgetni!
Nem, nem leszek terhes...erről gondoskodtak. Lehet ez is az én hülyeségem, de ha én nem vigyázok magamra, akkor más miért tegye? Nem bízom-és sosem bíztam-ilyen téren senkiben!
De van egy halom betegség, amit kurva ciki lenne hazahurcolni.
És akkor most jön az igazi bizalmi kérdés!
Adott két idegen-mint tudjuk mindkettő romlott és éhes. Bíznak egymásban, merthát ugye az otthoni bizalmat pont együtt játszották el.....
Romlott is megtehetné, hogy megkeresi a férjem és mesél róla, mivel töltöttük a szombat estét, mint ahogy én is....de ez aljas volna és gusztustalan (volt ugyan példa rá Morgentől, de Romlott ennél intelligensebb és én is! ) A család szent és sérthetetlen!
Ebben megállapodtunk-nem szegem meg a szavam!
A kérdés tehét a betegségek! Egyszerű leszek most megfogalmazásban. Sokszor közönségesnek tűnik a tényszerűség, de a körítés meg elviszi a lényeget. Tehát: Amíg együtt kefélünk, addig mással nem kefélünk.
(PONT)

Ezt kellene vele tisztázni....lehet, hogy Romlottnak ez alap-nem mindenkinek az....ha a környezetemben élőket és titkos kis útjaikat nézem, akkor a tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos nem mindenkinek az!
Anno ezt kértem Morgentől is, de a mai napig nem vagyok benne biztos, hogy így volt!

Nekem olyan kell, akinek ez alap!

Míg Morgennel voltam, nem voltam mással!
Fura dolog ez-erkölcsileg a férjem mellé belefér egy szerető....de a szerető mellé még valaki már nem!
Miért?! Lehetne itt mindenféle érveket felhozni....egyszerű: mert nem vagyok egy ribanc! Nekem nem akárki kell...és nem bárki!
Kell EGY...akitől megkapom amit itthon nem!
Kell, hogy azzal az EGYel legyen meg a közös hullámhossz....hogy megadja amikre vágyom! Hogy NŐ lehessek mellette! Hogy ne szégyeljen engem! Nem kérem senkitől, hogy kockáztasson! Van ez a dolog, amit én úgy hívok : "Te városod, Én városom"
Nem kell a necces helyzet! Ne öleljen meg az "Ő városában"....én sem ölelem meg az enyémben! Sok az ismerős-nem kell a pletyka!
Ott Őt ismerik, itt engem!
De a 21.században nincsenek távolságok!
Meg lehet találni azt a helyet, ahol nyugodtan sétálhatunk az utcán beszélgetés közben...ahol nem kell elbújni...ahol nem gond, ha Vele látnak, mert nem kezdek olyannal akit szégyelni kell!
Bár Morgen ebben nagy mester volt, hogy belémbeszélje, hogy gáz velem megjelenni, már tudom, hogy NEM AZ!
Tudom, hogy okos vagyok!
A gyerekeimnek mindig azt mondom, hogy fontosabb, hogy OKOS legyél, mint hogy SZÉP! Mert egy okos nő tudja, hogyan legyen szép....fordítva nem működik ;)
Szóval eleve egy ilyen szeretősdi fenntartása
Kurva nagy a kockázat így is....nem szeretném még ezzel a betegség tényezővel is indexálni a számokat....
Megtisztelem azzal a bizalommal Romlottat, hogy hiszek neki, hiszek a szavának, mert Ő is megtisztel a bizalmával!
Nem tudom a "hogyantovábbot" - és ez zavar!
Ha adunk még esélyt annak, hogy egy fergeteges legyen, akkor kivárom az idejét!
Kivárom, hogy újra találkozni tudjunk...ha hónapok, akkor hónapok....de tudom, hogy fogunk és ez elég ahhoz, hogy várni tudjak.

ÉHES vagyok....és ha nem szeretne velem találkozni, akkor kihasználom a kínálkozó esetleges egyéb lehetőségeket!

Jó volt vele....és semmitől nem rettegtem úgy, mint attól hogy ezt fogom érezni...kell a teste!
Kell a teste, hogy kielégítse a szenvedély utáni vágyam...hogy a vele való adrenalindús események felpezsdítsék az életem.

No, ehhez kellene tudni a hogyantovábbbbbbooot ;)
Kellemetlen téma...de muszáj lesz beszélni róla egyszer!