2018.05.21 még mindig hétfő

Éjjel van...szeretem az éjjeleket! Az utóbbi lassan 2 évben mióta megismertelek nem sok éjjelt töltöttem alvással! Bár mióta Démonvadásszal beszélgetek azóta jobb! Kívülállóként sokmindent másként lát! Reálisabban! Az én realitásérzékem teljesen kinyírta az irántad érzett "nemtomhogyhívjamhogymi"!
Gyűlölnöm kellene téged! Utálni...kitörölni az életemből minden veled kapcsolatos dolgot! A képeket, a telefonszámokat...mindent! De nem lennék előrébb vele! Ott vagy a nappalok minden percében, az éjjeli holdfényben, a csillagok ragyogásában! Mindenhol ott vagy! Ott van az illatod, a hangod....ha becsukom a szemem téged látlak-még az álmaimat is elvetted!
Képtelen vagyok egyetlen órát is eltölteni úgy hogy ne rád gondoljak...emlékszel: "sokat gondolsz rám? Igen! Én is rád!" - na ekkor kellett volna abbahagyni! Ekkor kellett volna a világ másik végére költözni hogy soha ne találkozzunk többet!
Nem tudod milyen játékot játszottál velem...nem fogtad fel, hogy én tényleg beléd szerettem!
16 év után-mióta a férjemmel vagyok-találkoztam veled és újra pillangók költöztek a gyomromba!
Talán sosem éreztél ilyet senki iránt és ezért nem tudod milyen kegyetlen játék ez!
És mégis, minden aljasság ellenére....hiányzol!
Nagyon...