Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
emesemese

Új alapok

Emese · 2 hete
Azt gondolom új alapokra kell helyeznem Órásfiúval a kapcsolatunkat.
Azt mondta nekem a minap, hogy tovább gondolta a sztorit...és agyalt rajta, hogy eltűnik, de megígérte, hogy nem teszi...meg azon is agyalt, hogy szépen leépíti ezt az egészet! De ha le akarná, akkor nem lenne itt...
Megkérdeztem miért? Azt mondta, hogy közöttünk van valami ami nem csak testiség és talán ha véget vetne neki most, akkor nem fájna annyira...(sírtam-pedig megfogadtam, hogy nem sírok pasi miatt! De nem tudom hogyan dolgoznám fel újra ha valakit úgy veszítenék el, mint anno Morgent...hogy eltűnt...és eltűnt vele egy csomó dolog amitől boldog voltam.)
Én nem is értem ezeket a faszikat.
Tegnap elvittem a kisfiamat "hepimil menüt" enni Órás faluja melletti nagyvárosba.
Mondtam neki, hogy találkozzunk...nem fogom látni egész héten! Akartam látni, érezni az illatát, kellett volna egy-két apró, lopott érintés! Kb könyörögtem a végén már, hogy jöjjön oda és úgy érzem, hogy az általa írt okok, hogy miért nem, pusztán mondvacsináltak voltak.
Kezdte azzal, hogy nem fog végezni a dolgával...
Mi sokáig ráértünk...kb 1.5 órája volt arra a dolga végeztével, hogy talizzon velünk....sajnos ebbe nem tudott belepréselni!
Gyűlölöm az ilyet! 
Mert ő még most ért haza....
Én pl reggel 5kor keltem és este 7 volt éppen..nem én sem voltam még otthon.
10-15 perc lett volna neki az út otthonról.
Most vacsizik, aztán fürdik, nem ér már vissza...ne haragudjunk.
Na, ekkor jött az "elmészapicsába" erőteljes gondolata.
Meg a "nem kedv kérdése, nem érek vissza".
Kifogást keresett, nem megoldást.
Ha megoldást keresett volna, akkor dolga végeztével velünk tölt egy fél órát, aztán hazamegy és nyugodtan megvacsizik és megfürdik. De nem....
Szerintem totál para volt, hogy valaki a kollégák közül meglátja velem, aztán a szöszi cirkuszolni fog.
De akkor mi a lószarért nem lehet ezt mondani?! Én sem erőlködök akkor...nem lett volna egyenesebb?
Nem vagyok hülye...megértem ha veszélyes!
Mondjuk én megoldást kerestem volna...pl egy játszóteret, ahol a sötétben nem lát senki bennünket.
Mindegy-nem vagyunk egyformák!
Csak fájt, hogy lophattunk volna egy kis időt magunknak-és semmi, de semmi nincs amit jobban értékelek, mint az IDŐ, amit rám fordít valaki. 
Ő tegnap nem szánt rám időt! Úgy éreztem olyan, mint Gabonás...a nagy duma az van, de a tettek hiányoznak. Csak nem értem akkor az ilyen típusú emberek, akik nem mernek lépni, miért siránkoznak, hogy vágynak rám vagy más nőre, de nekik nem adatik meg a család, a boldogság...
Mit tesz ugyan azért, hogy megkapja mindezt?
Mondjuk én pont a másik irányba gondoltam tovább kettőnk sztoriját-szerettem volna ha megismeri a gyerekeimet...ha megismeri a szüleimet, a családomat akármilyen titulusban is mutatom be nekik őt.
De asszem ezt most egy ideig hanyagolom.
Nem tudom mennyire lesz ingatag ez így....
Vártam, hogy tegnap FÉRFI legyen, hogy meglepjen azzal, hogy mégiscsak odajön, hogy megoldja...hogy fontos vagyok neki annyira, hogy ha 10 - 20 percre is, de VELEM legyen....hogy IDŐT szánjon rám....
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!