Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
emesemese

Peti áll a ház előtt...

Emese · 6 hónapja
A hétvégén megnősült BCS....fura érzés volt ma meglátni őt egy menyasszonyi ruhába öltözött nő kezét fogva...
Igazából nem is tudom miért volt furcsa. Talán túl sok érzelem és emlék kötődik hozzá...van vele is "bevésődés"
Ahogy hintázunk a kopott festékes régi hintán a templom mellett....vagy ahogy vár a suli előtt!
Érdekes volt a mi kapcsolatunk.
Tetszett a tesója...ültem a padon a suli előtt, hogy lássam K-t, ahogy kijön az órák után!
Elsős középiskoláa voltam...K negyedikes.
Barátnőmmel ücsörögtünk....ő falun lakott, várta a buszt, én pedig vártam vele.
Odajött egy fiú! Ők ismerték egymást, mint kiderült BCS-nek tetszett barátnőm...udvarolgatott neki. Beszélgettünk...kiderült ő K öccse.
Így kicsit többet beszélgettünk.
Barátnőm és BCS elkezdtek együtt járni....de nem tartott sokáig....barátnőm nem akarta folytatni....BCS tőlem kért segítséget mit tehetne. Így kezdtünk levelezni.
Abban az időben nem volt mobiltelefon.
Szépen, a legszebb írásomat elővéve írtam a leveleket neki. MINDEN NAP!
Suliból hazamentem, gyors tanulás....aztán írtam Neki....csak írtam, csak írtam....volt, hogy 6-8 A/4es lap mindkét oldalát. Ő ugyanígy! Nem volt kamu...nem haragudtunk egymásra az őszinteségért, mert nem volt ok haragudni. Senkije nem voltunk a másiknak...
Harmadik, negyedik személyek iránti érzelmekről beszélgettünk...közös ismerősökről, bulikról, suliról, versekről.
Mindenről! Gyönyörű graffityket rajzolt néha a levelekbe. 
És csodálatos verseket küldött, amiket ő írt!
Aztán eljutottam oda, hogy alig vártam a vele való találkozást, hogy kicseréljük apróra hajtott leveleinket! A mai napig megvan az összes levele.
A folyosón összefutva titokban gyorsan cseréltünk levelet...és már bontottam is, hogy olvashassam.
Cukkoltak miatta, de nem érdekelt.
Addigra tudtam, hogy szerelmes vagyok.
Beleszerettem abba, amilyen volt! A kis titkaiba, a betűibe - ma is felismerném az írás alapján, hogy melyik az ő levele, melyik nem.
Egy halom verset írtam neki.
Vele akartam lenni reggeltől estig!
Nem nagyon szerettem addig suliba járni...a csajokkal nem találtam a közös hangot, a fiúkhoz meg kislány voltam. Nem nagyon voltak ott barátaim. Aztán lett Ő.
Először csak véletlen mentünk egyirányba haza....aztán egy idő után megvárt ha hamarabb végzett. Ha volt ideje elkísért felénk és kerülővel ment haza, ha nem volt időnk, akkor csak kicsit kerültünk mindketten, de így is az út több mint felét együtt tettük meg.
Reggelente azért keltem korábban, hogy kerülővel menjek suliba, mert tudtam, hogy ott lesz és várni fog.
Mint a dalban....Peti áll a ház előtt...
Szerettem vele lenni....szerettem vele beszélgetni, szerettem vele sétálni, szerettem vele iskolába menni...vele mindent szerettem.
Megírtam neki, hogy szeretem....
Tudta hogy így van...azt írta, hogy barátok vagyunk és nem tud rám NŐként nézni csak barátként.
Fájt....mocskosul....
Sosem csókolóztunk....sosem fogtuk egymás kezét, mégis azt éreztem, hogy ugyanúgy megszeretett mint én őt, csak valamiért nem akarja felvállalni, hogy Ő és én....
Sokszor nem értettem, hogy miért egy teljesen más ember, mikor ír, mikor ketten vagyunk, mint mikor mások is ott vannak....
Megtetszett neki az egyik ismerősöm....megírta, bemutattam őket egymásnak. Tudtam, hogy a csajnak ő kevés...se kocsija...se lóvéja...pont addig lesz jó, míg nem talál egy olyat, mint az a típus akik előtte ia voltak.
Ezt elmondtam neki egy buliban őszintén!
A fejemhez vágta, hogy azért mondok ilyeneket, mert szerelmes vagyok és féltékeny! Sokat ivott aznap este.
Állt az asztal másik oldalán és kiabát velem mindenki előtt, hogy semmi közöm hozzá, hogy mit csinál...neki semmi baja...próbáljam csak megütni...meglátom, hogy így van.
Még sosem ütöttem meg előtte férfit.
Óriási pofont kapott...hatalmasat...
Leült és csak nézett....K ült mellette az asztalnál, aki épp az aktuális nővel smacizott...ahogy BCS leült a pofontól, K felnézett és megkérdezte, hogy "tényleg megütötted?" mondtam, hogy ő akarta és otthagytam őket.
Persze a csajjal való kapcsolata pont úgy alakult, ahogy jósoltam. 
De nem volt benne már annyi, hogy beismerje igazam volt - egy ideig vártam, hogy majd keres...de nem keresett!
Túlléptem ezen...
Aztán elballagott, főiskolára ment.
Ritkán találkoztunk!
Ő azon emberek egyike, akivel ha találkozok, akkor úgy tudok beszélgetni, mintha egy órája váltunk volna el.
Biztosan változott idővel a személyisége, hiszen mindannyian változunk a körülöttünk levő emberek és dolgok hatására.
Legutóbb 2 éve találkoztunk.....a posta előtt az utcán.
És igen....kb onnan folytattuk, ahol egyszer abbahagytuk. Nem volt zavarban és én sem voltam zavarban! Szeretem a hangját....és a szemeit.
Ma úgy éreztem a kép láttán, hogy elveszítettem őt teljesen-elveszítettem Petit a ház elől, akinek eddig én voltam gondolataimbam a kislány aki miatt kerülőúton ment az iskolába.

Sok boldogságot drága BCS!
Azt ígértem Neked egyszer, hogy megköszöntelek minden szülinapodon és hogy túléllek, hogy mindig legyen egy igazi barátod! A szülinap működik...a többi meg...
Azon leszek, hogy úgy legyen!
Mert Te is azon emberek egyike vagy, akik mindig is részei maradnak az életemnek....és ez pont így van jól!
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!