Amikor rámcsapta az ajtót...

Rám még senki nem csapta rám az ajtót sosem! Vannak dolgok, amik ugyanúgy hozzátartoznak Morgen sztorijájoz mint a szép pillanatok! Az egyik ilyen ez az ajtócsapkodás volt!
Egy szülinapon voltunk ismét...ő a haverokkal én a barátnőkkel! Akkor már letiltott Facebook-on, így a messenger üzenetváltás ugrott! De előtte is beszéltünk már meg talit sms-ben! Éreztem az illatát, ahogy a szomszéd asztalnál ült! Kívántam őt, mint az éhező a kenyeret!

Éheztem a szenvedélyre amivel ölelt! Éheztem a vágyra amivel kívántam őt! Éheztem arra a tűzre, ami lángolt bennem mellette!

Utólag néha rájövök hogy bizonyos érzelmek nem neki szólnak...nem neki szóltak!
Éheztem....éheztem a szeretetre, a törődésre!
Ő csillapította az éhségem....
És nem egoizmusból-de ha úgy jobb, akkor abból- de nem laktam jól sosem!
Kaptam belőle....kaptam morzsákat....és ugyanúgy éheztem tovább!
Hülyén hangzik, de nem a teste kellett....a gyengédsége kellett....a törődése...a bókjai...az udvarlása....a szeretete kellett!
Az idő volt értékes amit rám szánt!

Jól fogalmazott a Romlott....tényleg ez a legjobb megnevezése hogy "ÉHES" voltam a törődésre....a rám szánt időre és gondoskodásra!

Egy ilyen estén, némi bor elfogyasztása után mentünk el hozzá!
Ilyenkor nagyon buja tudok lenni! Kb letéptem róla a ruhát....
Lelöktem a kanapéra és orálisan kényeztettem...élvezte! Végig akartam vele kefélni az egész házat...a szőnyegtől kezdve a kanapén, a konyhán, az asztalon át...kb mindent! Vad voltam és erőszakos!
Dugtunk a széken, az asztalon....
Aztán az ágyba hemperedtünk!
Ismét a farkát szopogattam, mikor azt mondta, hogy "nem siethetnénk egy kicsit? Még elmennék utcabálba a szomszéd faluba!"
Éjjel 11 óra volt! És fura érzés volt spiccesen ezt a mondatot hallani valakitől, akinek a farka épp a szádban van!
Felnéztem és annyit mondtam:"tudod mit, akkor hagyjuk!"
Rám nézett, felült! Közölte, hogy "jó" és elment zuhanyozni!
Én ültem egy szál semmiben az ágyon....és kb nem kaptam levegőt! Nem tudtam kezelni a helyzetet, mert sosem volt részem még ilyesmiben!
Odaálltam az fürdő ajtajába szét tárt karokkal, hogy "mivaaaaaan?"
De csak annyit mondott: "te mondtad hogy hagyjuk..hát hagyjuk! Igyekezz, mert indulni akarok!"
Lezuhanyoztam, fogat mostam, közben felöltözött!
Még mindig nem hittem el a dolgot, hogy akkor ez ennyi....pedig ennyi volt!
Álltam az étkezőben...el akart menni mellettem, hogy akkor indulunk! Megfogtam a karját és visszahúztam! "Ne csináld! Ne legyél az Exed!"
Rám nézett! "Az Exem mi?!" kirántotta a karját, kiment az ajtón és becsapta!
Hallottam ahogy nyílik a kapu és csukódik a kocsiajtó! Elment!
Elment és otthagyott a saját házában éjjel fél1kor egyedül!
Én pedig álltam az étkezőben és nem tudtam, hogy sírjak, hányjak vagy mindkettőt egyszerre! Még életemben nem alázott meg ennyire senki!
Egyszercsak csipogott a telefonom! Egy üzenet jött tőle! A következő megalázó dolog!
"10 perc múlva ott vagyunk a Haverral bezárni a házat, addigra tűnj el!"
Ez nem normális! Meg én sem, hogy ezek után nem leköptem, hanem még keféltem vele!
Ilyet épp eszű nő nem tűr el! Pláne nem a szeretőjétől!
Visszaírtam neki, hogy nem megyek sehova!
Egyszercsak visszajött! Közölte, hogy hazavisz! Üljek be a kocsiba! Beültem! Nem szólt hozzám egészen a házunkig! Megkérdeztem tőle, hogy ez mire volt jó!? Annyit felelt, te mondtad, hogy hagyjuk! Hát hagytuk! Kiszálltam! Nem köszönt.....nagygázzal hajtott tovább az utcában az éjszaka közepén, én meg ledöbbenve gondolkodtam azon, miért is hempergek én ezzel az ultragáz, egoista, paranoid, beképzelt, arrogáns fasszal?!
2 hónapig hánytam ha csak rágondoltam erre az estére! Undorított ahogy hagytam magam megalázni!
És azon kívül, hogy "éheztem" azokra a dolgokra amikből morzsákat adott, nem volt más magyarázat, hogy miért tűrtem el neki ezt!